B ÉV NAGYBÖJT 4. VASÁRNAP Laetare-vasárnap

 2Krón 36,14-16.19-23 OLVASMÁNY a Krónikák második könyvéből Cidkijának, Juda utolsó királyának napjaiban nemcsak a nép, hanem a papok összes elöljárói is sok-sok hűtlenséget követtek el, utánozva a nemzetek valamennyi iszonyatos dolgát. Megszentségtelenítették az Úr templomát, amelyet pedig ő tett szentté Jeruzsálemben. Az Úr, atyáik Istene, követei által még jókor és ismételten elküldte hozzájuk figyelmeztetéseit. Kímélni akarta népét és a maga lakóhelyét. De ők kigúnyolták Isten követeit, megvetették üzeneteit, és kinevették prófétáit. Végül az Úr haragja visszavonhatatlanul népére zúdult. Ellenségeik a templomot felgyújtották, Jeruzsálem falait lerombolták, valamennyi palotáját és minden drágaságát elhamvasztották, és teljesen elpusztították. Aki a kardtól megmenekült, az fogságba került Babilonba. Szolgái lettek a királynak és utódainak, míg uralomra nem jutott a perzsa királyság. Így teljesedett be az Úrnak Jeremiás próféta által mondott szava: Pusztaság lesz az ország és nyugodni fog hetven esztendeig, míg e nyugalom által elégtételt nem szolgáltat a megszentségtelenített szombatokért. Az Úr teljesíteni akarta Jeremiás próféta által mondott szavát. Azért Kürosznak, a perzsák királyának első évében fölébresztette Kürosznak, a perzsák királyának lelkét. Ő a következő felhívást intézte egész birodalmához, mégpedig írásban is: „Így szól Kürosz, a perzsa király: Az Úr, az ég Istene nekem adta a föld minden országát. Ő megparancsolta, hogy templomot építsek neki a Judában fekvő Jeruzsálemben. Aki közületek az ő népéhez tartozik, legyen azzal az ő Istene, és térjen haza.”Ez az Isten igéje.

VÁLASZOS ZSOLTÁR 136,1-2.3.4-5.6 4g. tónus. Válasz: Ragadjon ínyemhez a nyelvem, * ha nem emlékezem meg rólad. 6. vers. Előénekes: Babilon folyói mellett ültünk és sírtunk, * Sion városára emlékeztünk. Hárfáinkat fűzfákra függesztettük, * azon a földön. Hívek: Ragadjon ínyemhez a nyelvem, * ha nem emlékezem meg rólad. E: Mert akik elhurcoltak minket, * dalt akartak hallani tőlünk. Elnyomóink öröméneket követeltek tőlünk: * „Daloljatok nekünk Sion dalaiból!” H: Ragadjon ínyemhez a nyelvem, * ha nem emlékezem meg rólad. E: Hogyan dalolhatnánk az Úr énekeit * az idegen földön? Ha elfelednélek téged, Jeruzsálem, * száradjon el a jobb kezem! H: Ragadjon ínyemhez a nyelvem, * ha nem emlékezem meg rólad. E: Ragadjon ínyemhez a nyelvem, * ha nem emlékezem meg rólad. Ha nem Jeruzsálemet tartom * legfőbb örömömnek. H: Ragadjon ínyemhez a nyelvem, * ha nem emlékezem meg rólad.

Ef 2,4-10 SZENTLECKE Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből Testvéreim! A végtelenül irgalmas Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy Krisztussal életre keltett minket is, bűneink miatt halottakat. Így kegyelméből kaptátok az üdvösséget. Feltámasztott minket, és Krisztus Jézusban a mennyeiek közé helyezett, hogy az eljövendő korokban Jézus Krisztusban kinyilvánítsa kegyelmének túláradó bőségét, irántunk való jóságából. Kegyelemből részesültetek az üdvösségben, a hit által. Ez tehát nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék. Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket; ezeket Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk.Ez az Isten igéje.

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, * hogy örökké éljen minden őbenne hívő. Jn 3,16 – 1D2 tónus. Jn 3,14-21 † EVANGÉLIUM Szent János könyvéből Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: „Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában. Az ítélet ez: A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei. Aki azonban az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hadd nyilvánuljanak ki tettei, hogy Isten szerint cselekedte azokat.”Ezek az evangélium igéi.

MEGOLDÁSOK: